Bejegyzések

Apám nem összeesküvés-elméletet gyártott, hanem rendszerlogikát tárt fel

Szerző:
Kép
1921 augusztus 1.-én született Sepsiszentgyörgyön Izsák József irodalomtorténész, kritikus, egyetemi tanár, az én apám. Születésének 104. évfordulójához közeledve egy vele kapcsolatos emléket fogok megosztani. Ha apám egyik lényeges állítását nem osztom meg addig, ameddig élek, akkor az velem együtt tűnik majd el, és nem hiszem, hogy ez jó lenne. Ezért elmesélem, beleértve a kijelentés előzményeit is. Egyetemi éveimet Bukarestben töltöttem 1971 és 1976 között. Nehéz és sötét időszak volt ez, de mérnökhallgatóként viszonylag távol tudtam maradni a politika közvetlen árnyékától. (Azért azt nem tudtam elkerülni, hogy a Securitate ne nyisson nekem 21 éves koromra egy megfigyelési iratcsomót. De erről már többször beszéltem, most nem ennek van sora.) Diákéveimben látogattam a Petőfi Művelődési Ház programjait, részt vettem az írók házában tartott irodalmi esteken, amelyet a magyar diákoknak szerveztek. Egy ilyen alkalommal hallottam Balogh Józsefet, - bukaresti újságírót, aki az újságír...
Megjegyzés küldése
Tovább »

Kié volt Rasmussen hajója?

Szerző:
Kép
Két képet tettem egymás mellé, és ezért magyarázattal tartozom alkalmi olvasóimnak. Az egyik Áprily Lajos verse, Rasmussen hajóján, a kolozsvári Ellenzék 1924. március 30-i számában, ott ahol először megjelent. A másik képen Knud Rasmussen dán sarkkutató, író, aki ihletője lehetett a versnek. Ha ez esetleg így volt, arra én nem találtam egyetlen forrásban sem bizonyítékot. A verselemzések szerzői úgy tekinthették, hogy ez másodlagos kérdés, hiszen Rasmussen hajója elsősorban jelkép. A küldetéses ember életének allegóriája. Lehetne egy kitalált személy is, akkor véletlen a névegyezés. Nem vagyok irodalomtörténész, nem vagyok Áprily Lajos életének és művének alapos ismerője sem, de szeretem a verseit, foglalkoztat a kor, amelyben élt, és látni akartam mindig, hogyan dolgozta fel a kisebbségi sorsot az a nemzedék, amely Áprilyt, Olosz Lajost, Kuncz Aladárt, Szentimrei Jenőt, Tamási Áront, Reményik Sándort, Kós Károlyt, Tompa Lászlót, Dsida Jenőt adta a magyar irodalomnak. Ki volt Rasmusse...
Megjegyzés küldése
Tovább »

Hajnali gondolatok háborúról és békéről

Szerző:
Kedves ismerősöm arra ösztönzött nemrég, hogy próbáljak a huszonegyedik század embere lenni. Érzékelve a biztatás mögötti baráti jóindulatot, el is határoztam, hogy foglalkozom a javaslattal. Bár a biztatás csak a modern kommunikációs eszközök jobb kihasználására vonatkozott, én mégis arra szántam magam, hogy alaposabban körüljárjam azt a két századot, amelyikben megszülettem és azt is, amelyikben egyszer majd meghalok. Bár semmiképpen nem akarom túlértékelni az időszámítás történelmet szakaszoló válaszvonalait, - az idő folytonos, bárhogyan is számoljuk - történészek, filozófusok és írók megteszik ezt, és egy-egy találó mondatban próbálják jellemezni a kort amelyben élnek, vagy amellyel foglalkoznak. A XX század közepén születtem. A két világégés évszázadában, - amelyet olyan szívesen, és oly sokan neveztek ifjúkoromban atomkornak, - az űrhajózás hajnalán, abban a században, amely letörölte a térképről az ezeréves Magyarországot. Ha gyermekkoromban szóba került a közelgő ezredforduló,...
Megjegyzés küldése
Tovább »

"A tétlenség a lélek ellensége"

Szerző:
Kép
- idézte Johanna egy 1981-ben megjelent írásában Nursiai Szent Benedeket, mintha csak osztályellenségként meghurcolt/kitelepített családja, és az erdélyi magyar nemesség hitvallását közvetítette volna. A marosvásárhelyi céhekről írt népszerűsítő cikkeiben így helyezett el olyan üzeneteket, amelyek ma is érvényesek. Ezekről sokat beszélgettünk annak idején, de sok mindent kirostált emlékeimből ez eltelt több mint negyven év. De jót is tett az idő azzal, hogy távlatot adott, rálátást az "ora et labora" jelmondatának megtartó erejére. Johanna szorgalma, hihetlen munkaereje nem pusztán egy egyéni válasz volt a különböző kihívásokra, hanem egész családjának, mi több, egész "társadalmi osztályának" a válasza volt arra kíméletlenségre, amivel a szocializmus embertelensége sújtotta őket. Ora et labora. Imádkozz és dolgozz. Nursiai Szent Benedek tette ezt három szót a bencés rend jelmondatává. Nem véletlen, hogy 1964-ben VI. Pál pápa Európa védőszentjévé nyilvánította. A mun...
Megjegyzés küldése
Tovább »

Toynbee még egyszer

Szerző:
Kép
Amerika, Oroszország, Kína. E három ország nevét többször hallottam híradókban az utóbbi két évben, mint egész életemben. 72 éves leszek júniusban, ha Isten éltet. De amíg élek, az a gondolat kísér engem is, - Toynbee Bertand Russelre hivatkozva vallotta 80 évesen, - az embernek komolyan kell törődnie mindazzal, ami halála után következik. Amikor Nyugatról beszélünk, akkor Európa nyugati-keresztény részére gondolunk, Észak-Amerikára, Ausztráliára és Új-Zélandra. Kína, az Kína, Oroszország szintén egyetlen ország. Nyugat és ez utóbbi kettő három civilizációt jelöl, ha Toynbee szóhasználatát követjük, három kultúrát, ha Spenglerét. Toynbee korábbi bejegyzésemben vázlatosan ismertetett kötetének utószava antimarxista történészként marasztalja el a történészt. 1978-ban, 26 évesen bújtatott reklámként értékeltem az ilyen kritikákat. A hetvenes években Romániához képest üdítően hatott, hogy Magyarországon "antimarxista" szerzők könyveit is meg lehetett vásárolni a könyvesboltok...
Megjegyzés küldése
Tovább »

Találkozásom Arnold Toynbee-val

Szerző:
Kép
Arnold Toynbee nevével 1978 nyarán találkoztam először. Budapesten a parlamenti könyvtár olvasótermének szabadpolcáról vehettem le 1971-ben megjelent tanulmánykötetét, és néhány délelőtt alkalmam volt böngészni. Nagy a kísértés, hogy többet írják arról a nyárról, de látom, hogy ezzel igen messzire kalandoznék, és nem akarom próbára tenni olvasóim türelmét. Annyit elárulok, Johannát kísértem el, és amíg ő kutató munkát végzett, én puszta szórakozásból olvastam. Apám azon a tavaszon ott dolgozott Illyés monográfiájának korrektúráján, Toynbee-t ő ajánlotta nekem, még a polcot is körülírta, honnan vehetem le. Abban az időben kétévenként mehettünk Magyarországra - általában külföldre, - és emlékeimben ezért vált kitörölhetetlenné 1978, 80, 83, 85 nyara. Azt követően már nem kaptunk útlevelet, a rendszerváltásig nem léptük át az országhatárt. Kész, elég! Vissza Toynbee-hoz! A könyvet igen izgalmasnak tartottam, úgyhogy itthon is kerestem, hol innen, hol onnan kértem el kölcsön, legutób...
Megjegyzés küldése
Tovább »

Nyerjen Székelyföld újból – ezúttal valódi és egész területére kiterjedő – autonómiát!

Szerző:
Kép
"Követeljük a túlnyomóan magyarlakta területek önigazgatását és méltányos részünket az ország vezetésében! Nyerjen a Székelyföld újból – ezúttal valódi és egész területére kiterjedő – autonómiát." Annak a nemzedéknek, amely felnőtt emberként hallgatta a Szabad Európa Rádióban, az Ellenpontok szerkesztőségének Programjavaslatát, s benne a fenti két mondatot is, nagy része már nem él. Azok az idős emberek, akik még emlékeznek erre a pillanatra, tanúskodhatnak arról, hogy a jövő nemzedékében bízhattak a Programjavaslat megvalósításában. Ennek a tudatosítása ráirányítja a figyelmet a mai nemzedék felelősségére. Nem lehetünk hűtlenek szüleink, nagyszüleink vágyaihoz, álmaihoz.  M E M O R A N D U M a helsinki értekezlet megállapodásainak betartását ellenőrző madridi konferencia résztvevőihez A romániai - mintegy kétmilliónyi - magyarság fennmaradása érdekében emeljük föl szavunkat a madridi konferencián képviselt országok népei előtt. Talán még nem késő megállítani azt a folyam...
Megjegyzés küldése
Tovább »