Bejegyzések

A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA: EGY KÖZÖSSÉGI AKARAT PRÓBATÉTELEI

Szerző:
Kép
I. rész: A kezdet A közösségek életében vannak pillanatok, amikor a történelem nem könyvek lapjain, hanem az utcákon íródik. A Székely Szabadság Napjának megszületése és első évei ilyen pillanatok sorozatát jelentik: egyszerre tanúskodnak egy közösség önkifejezési erejéről és azokról a korlátokról, amelyekkel e törekvések szembesülnek. A Székely Nemzeti Tanács 2013. június 22-én, Marosvásárhelyen tartott ülésén március 10-ét — a székely vértanúk kivégzésének napját — a Székely Szabadság Napjává nyilvánította. A döntés azonban nem pusztán egy szimbolikus aktus volt. Egy már megszületett valóságot rögzített: azt a közösségi energiát, amely ugyanazon év márciusában már megmutatta erejét. A 2013-as megemlékezés áttörést jelentett. Addig is voltak koszorúzások a Székely Vértanúk emlékművenél, de soha nem gyűlt össze akkora tömeg, hogy a város működését is alakítsa. Akkor azonban több ezer ember töltötte meg a 2,5 kilométeres útvonalat a városközpontig. A forgalmat le kellett zárni. A közöss...
Megjegyzés küldése
Tovább »

A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA: EGY KÖZÖSSÉGI AKARAT PRÓBATÉTELEI - VII. rész: "Nem közérdek az okirathamisítás felderitése." - 2019

Szerző:
A 2019-es évi rendezvény hasonlóan zajlott, mint 2018-ban. A felvonulás zavartalan, nincs korlátozás, nincs büntetés. Fontos esemény, hogy 2019. február 20-i keltezésű az a határozat, amelyet a Kolozsvári Katonai Ügyészség bocsátott ki a 238/P/2016 számú ügyiratban. Emlékeztetek arra, hogy 2016-ban nagyszámú büntetést állított ki a Maros Megyei Csendőrség, és ezek ellen a bírósághoz fordultunk, ahol sikerült megsemmisíteni ezeket a büntetőjegyzőkönyveket. A Kolozsvári Katonai Ügyészséghez azért fordultunk, mert meglátásunk szerint a csendőrség visszaélt a hatalmával, és nyolc esetben a csalás és okirathamisítás bűntettét is elkövették. Ezt az ügyet zárták le 2019. február 20-án. Figyelemreméltó, hogy a bűncselekmény elkövetése a gyanúsított csendőrök vallomásából egyértelműen kiderül, maga a katonai ügyészség is elismeri a csalás ("fals intelectual") bűntettének elkövetését, ugyanakkor azt állítja, hogy a további nyomozás nem közérdek (“nu exista un interes public in urmari...
Megjegyzés küldése
Tovább »

A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA: EGY KÖZÖSSÉGI AKARAT PRÓBATÉTELEI - VI. rész: Hivatali trükkök a törvény megkerülésére - 2018

Szerző:
Bármilyen formában zajlott a Székely Szabadság Napja Marosvásárhelyen – büntetéssel vagy anélkül, járdára szorítva vagy az úttesten menetelve –, az egész évet átfogta a nagyközönség számára láthatatlan jogvita a polgármesteri hivatallal. Most, amikor a 2018-as rendezvényre emlékezünk, ezzel párhuzamosan már a 2027-es Székely Szabadság Napjának szervezése zajlik. A szervezők változatlanul ugyanabba a hivatali ellenállásba ütköznek ma is, mint évekkel korábban. Ugyanazokat az ellenérveket, ugyanazokat a kibúvókat keresik, mint annyi éven át. Nyíltan kimondják: csak néhány nappal március 10-e előtt kerülhet sor a láttamozásra, olyan időpontban, amikor egy esetleges jogsértés esetén jogorvoslatra már nem marad idő. A polgármesteri hivatal a trükkökben sem tud megújulni. Ez a régi nóta. A 2017-es évhez hasonlóan a 2018-as rendezvény külső szemlélő számára nem ütközött akadályba. A korábbi évek tapasztalata szerint a rendezvény legkritikusabb, legtöbbet támadott része, a felvonulás ezúttal m...
Megjegyzés küldése
Tovább »

A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA: EGY KÖZÖSSÉGI AKARAT PRÓBATÉTELEI - V. rész: Ami kívülről nem látszott...

Szerző:
2017 - Harc a kulisszák mögött 2017. február elsején Marosvásárhelyen kihallgatják Izsák Balázst mint sértett felet. Az ügyészség 2015. április 21-én rendelte el a bűnvádi nyomozást a 2015. március 2-án benyújtott bűnvádi panasz ügyében. Emlékeztetünk arra, hogy ez a bűnvádi panasz Dorin Florea polgármester ellen irányult, és hatalmi visszaélés, illetve hamisítás és okirathamisítás volt a tárgya. Jelezzük, hogy a 2017-es évi Székely Szabadság Napját nem sikerült akadályozni, és azt követően nem voltak büntetések sem. Külső szemlélő számára rendben folyt le a rendezvény, és a közvéleményt nem érintette meg az ügyészség döntése és annak indoklása, amely arra vonatkozott, hogy nem indít eljárást a benyújtott panasz alapján, de a téves értékelések, ténymegállapítások sem bírtak már 2017-ben jogi relevanciával. Ezzel párhuzamosan zajlott a 2018. március 10-ére bejelentett rendezvény körüli jogvita. A polgármester azt közölte a szervezőkkel, hogy a felvonulás nincs „jól meghatározva”, amelly...
Megjegyzés küldése
Tovább »

A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA: EGY KÖZÖSSÉGI AKARAT PRÓBATÉTELEI - IV. rész: Jogi győzelem és megtorlás

Szerző:
2016 – a tömeges büntetések éve A 2016-os év törvényszéki győzelemmel kezdődött. Január 8-án megszületett az első kedvező bírósági döntés a Székely Szabadság Napja szervezőinek ügyében. A Marosvásárhely polgármesteri hivatal – élén Dorin Floreaval – előbb megpróbálta elhárítani magáról a felelősséget, és azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy ebben az ügyben a hivatal nem perelhető (nu are calitate procesuală). A Maros Megyei Törvényszék azonban elutasította ezt az érvelést, és kötelezte a hivatalt arra, hogy a 2016. március 10-re bejelentett rendezvényt pontosan úgy láttamozza, ahogyan az az előzetes bejelentésben szerepelt. A döntés egy fontos jogi kérdést is tisztázott: a gyülekezési törvény csak minimumhatáridőt ír elő a bejelentésre – legalább három nappal a rendezvény előtt –, felső határidőt azonban nem szab meg. Vagyis a hivatal azon kifogása, hogy a bejelentés „túl korai”, minden törvényes alapot nélkülözött. Feltehetően e törvényszéki ítélet következményeként a csendőrsé...
Megjegyzés küldése
Tovább »

A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA: EGY KÖZÖSSÉGI AKARAT PRÓBATÉTELEI - III. rész: A tiltás éve - 2015

Szerző:
Ha 2013 az áttörés, 2014 pedig a korlátozás kezdete volt, akkor 2015 egyértelműen a tiltás éveként írható le. Ez az év nem csupán egy újabb megemlékezés megszervezéséről szólt. Sokkal inkább egy olyan helyzetről, amelyben a múlt, a jelen és a jövő egyszerre nehezedett a szervezőkre. A 2014-ben kirótt büntetés jogorvoslata még folyamatban volt, a 2015-ös rendezvény körül már zajlottak a bírósági viták, miközben a következő évre vonatkozó előkészületek is megkezdődtek. A Székely Szabadság Napja körüli konfliktus ezzel több szinten, párhuzamosan zajló üggyé vált. A szervezők 2015 elején egy fontos döntést hoztak: közvetlenül a város polgármesteréhez fordultak. Nem véletlenül. Egy korábbi, 2013-as egyeztetés során — amelyet egy konkrét biztonsági fenyegetés tett szükségessé — a jelen lévő belügyi vezetők egybehangzóan állították: a közterületek lezárásáról, tehát végső soron egy nyilvános rendezvény feltételeiről a polgármester dönt. A rendvédelmi szervek ehhez igazodnak. Ez a felismerés h...
Megjegyzés küldése
Tovább »

A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA: EGY KÖZÖSSÉGI AKARAT PRÓBATÉTELEI - II. rész: A jog népe

Szerző:
Többen kérdezik, miért ragaszkodunk az előzetes bejelentéshez, a tömegrendezvények láttamozásához, miközben szerte az országban – különösen Bukarestben – be nem jelentett megmozdulások zajlanak. Elmondtuk, elmondjuk, és a jövőben is el fogjuk mondani: számunkra az autonómia a törvényes rendet jelenti. Meggyőződésünk, hogy nem lehet az autonómiáért úgy küzdeni, hogy közben megszegjük a hatályos törvényeket. Mi betartjuk a törvényt – és elvárjuk, hogy a hatóságok is betartsák. A Székelyföld autonómiastatútuma egy törvénytervezet. Ennek elfogadását kérjük Románia parlamentjétől. Ugyanakkor azt is meg akarjuk mutatni a román közvéleménynek, hogy a közösségi akaratot a törvény tiszteletben tartásával képviseljük. Nincs erőszak. Nincs felfordulás. Több ezer ember vonul fel úgy, hogy még szemetet sem hagy maga után. Ez a magatartás nem félelemből fakad. Nem félelemből vagyunk jogkövetők. Ez a székelység hagyománya. A történelem során a székelyek az „ősi szabadságot” mindig a jog eszközével v...
Megjegyzés küldése
Tovább »