Izsák Balázs blogja

Az autonómiák elvi alapja: az önrendelkezés joga A nemzetközi jog irodalmának talán legtöbbet tárgyalt és vitatott kérdése az önrendelkezés és annak viszonya a kisebbségi jogokhoz. Az elv, amelyet az ENSZ alapokmánya is megfogalmaz, alapvető emberi jogként jelenik meg a Polgári és Politikai Jogok, illetve a Gazdasági és Kulturális Jogok Egyezségokmányában:   „ 1 . Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket . 2. Céljai elérése érdekében minden nép – a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek tiszteletben tartásával – szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől. 3. Az Egyezségokmányban részes államok, ideértve azokat is, amelyek önkormányzat n

A székelyek túlnyomó részt az erdélyi magyar történelmi egyházak felekezeteihez tartozó keresztények. Katolikus, református, unitárius és evangélikus gyülekezetekbe tömörülnek. Karácsony, húsvét, pünkösd piros betűs napok naptáraikban. Magyar nemzeti önazonosságuk még a diktatúra idején is arra készítette őket, hogy családi körben, egyházi gyülekezeteikben megemlékezzenek a magyar nemzeti ünnepekről. Március 15-én, vagy augusztus 20-án ünneplőbe öltözött magyarok szavak nélkül, pusztán az ünneplő ruhával, ismeretlenül is üzentek egymásnak. Szokás volt az aradi vértanúk nevét bár elmondani egyszer, október hatodikán este, megtanítani a gyerekeknek, de volt jó néhány bátor tanár, aki az iskolában is egy emlékező mondattal kezdte az órát. És ott vannak a székelyek saját ünnepei, amelyek a történelmükhöz, sajátos törekvéseikhez kötődnek. Tekintsük át ezeket, a teljesség igénye nélkül. Január 7. - a Madéfalvi Veszedelem , a Siculicidium évfordulójának napja. A XVIII század második felében