Izsák Balázs blogja

IZSÁK JÓZSEF ILLYÉS GYULA Bevezető A MODERN KÖLTÉSZET ÉGTÁJAIRÓL      A magyar irodalom uralkodó műfaja kezdettől a líra volt. A jelenség okai többfelé mu­tatnak. Esztétikai közhely, hogy versbe az való, amit prózában nem lehet kifejezni. Viszont a fordítottja is igaz, az tudniillik, hogy költői témává válhat minden, a modern költészet ta­núságtétele szerint még a banalitás is. A történelmi-társadalmi körülmények időről időre se­gítettek a magyar költőnek abban, hogy hivatását ne tekintse pusztán a múzsákkal való tár­salgásnak. Elég, ha Balassi Bálintra, Zrínyi Miklósra és Petőfi Sándorra hivatkozunk, bár a sort folytathatnánk tovább. A nemzetlét vállalása gyakran többet kért a költői ihletnél. Év­századokon át, amit az arra hivatottak az ország, a magyar államiság helyzete folytán elmu­lasztottak kimondani vagy megcselekedni - a költők és a költészet hivatásává lett. Illyés Gyula a jelenséget nemcsak a magyar irodalomra találja jellemzőnek. Ezt mutatja a többi Duna menti nép irodalm

20. Az utolsó utáni bejegyzés Amikor az Árnyékok árnyai közöttünk XV. részét megírtam, az volt a szándékom, hogy ez lesz az utolsó bejegyzés. A hozzászólások ezzel szemben arra ösztönöznek, hogy ismét megszólaljak, és megírjam a XVI. részt is. Elővigyázatosságból már nem írom, hogy ez az utolsó.  Azzal a téves felfogással szembesültem, hogy elégséges lenne a besúgó minősítéshez a szóbeszéd, hiszen azt írja valaki: XY-ról mindenki tudta, hogy a besúgó. Más meg úgy gondolta, hogy aki tanúskodott egy politikai perben, az biztosan besúgó. Ezekkel szemben, azt hogy ki volt a szekuritáté informátora, egyértelmű írásos dokumentumok alapján lehet megállapítani. Egy ilyen dokumentumot mellékelek, amelyben a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) arról tájékoztat, hogy Veress Dániel jelentéseket készített az apámról, Olti Gedeon fedőnéven. Bizonyító erejű, az informátor beszervezéskor tett kötelezettségvállaló nyilatkozata. Elfogadható bizonyítékként kell kezelni az informátor személyes v