Árnyékok árnyai közöttünk XVI.

20. Az utolsó utáni bejegyzés

Amikor az Árnyékok árnyai közöttünk XV. részét megírtam, az volt a szándékom, hogy ez lesz az utolsó bejegyzés. A hozzászólások ezzel szemben arra ösztönöznek, hogy ismét megszólaljak, és megírjam a XVI. részt is. Elővigyázatosságból már nem írom, hogy ez az utolsó. 

Azzal a téves felfogással szembesültem, hogy elégséges lenne a besúgó minősítéshez a szóbeszéd, hiszen azt írja valaki: XY-ról mindenki tudta, hogy a besúgó. Más meg úgy gondolta, hogy aki tanúskodott egy politikai perben, az biztosan besúgó. Ezekkel szemben, azt hogy ki volt a szekuritáté informátora, egyértelmű írásos dokumentumok alapján lehet megállapítani. Egy ilyen dokumentumot mellékelek, amelyben a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) arról tájékoztat, hogy Veress Dániel jelentéseket készített az apámról, Olti Gedeon fedőnéven. Bizonyító erejű, az informátor beszervezéskor tett kötelezettségvállaló nyilatkozata. Elfogadható bizonyítékként kell kezelni az informátor személyes vallomását, amelyben elmondja, hogy ő aláirt ilyen nyilatkozatot. 

Polgár István és Kocziány László esetében nem állnak rendelkezésemre a fentiekben felsorolt bizonyítékok. Ezzel szemben mellékelni tudok több dokumentumot, amelyek ezt igazolják. Például egy ügynöki jelentésből készült iratot, amelyben "Zoltán" elbeszéli, hogy Marosvásárhely Főterén, 1965 augusztus 6.-án találkozott apámmal és velem. Ez a találkozás élesen él emlékeimben. Édesanyám, nővérem és én, akkor frissiben kaptuk meg az útlevelet Magyarországra. Apám kérését elutasították. Én az utazás lázában égtem, először lépek az anyaország területére, először fogom látni Budapestet. Kocziány László (azaz "Zoltán") is akkor kapta meg az útlevelet Angliába. Abban az időben kivételezett emberek kaphattak nyugati útlevelet. Akkor este ez is szóba került. Van tehát egy dokumentum, amely személyes emlékeimhez kötődik. De a többi jelentését nézem, amelyek életrajzi adatokat is tartalmaznak, és azok egybevágnak Kocziány László adataival. 

Ilyeneket tanultam, a magam és apám megfigyeléséből. 

21. Balogh Ferenc jelentése

Jelentett apámról Balogh Ferenc fedőnevű ügynök is, akit a közhiedelem Szilágyi Domokossal azonosít. Az apámról írt jelentése ezt a hiedelmet nem erősíti meg, de nem is cáfolja. Mellékelem a jelentést. Tudni kell, a szekuritáténak az egyik legnagyobb kihívást a romaniai magyar irodalom, jelentette. Szakavatott informátorokra volt szükségük, akik feltárják és értelmezik a mögöttes tartalmakat. Ilyen ügynök volt Balogh Ferenc is. A csatolt jelentésben arra hivja fel a szekuritáté figyelmét, hogy az Igaz Szó szerketőségét egy jól leplezett nacionalista szellem uralja, és két háború közti magyar irodalom polgári nacionalista hagyományainak őrzése. Székely János szerkesztőként is érvényesíti a költészetére jellemző dekadenciát, a pesszimista burzsuá filozófiát. Ennek illusztrálására elemzi Előre című versét. (Amúgy a vers szép, okos és tiszta mint általában Székely János versei) De ez mind semmi, Székely szerkesztőként visszatartja és elutasítja az új, marxista szellemben született műveket, teret nyit a parlagias, egyszerűsítő, sematikus, csökkent művészi értékű munkáknak és ezzel csak rosszat csinál. A másik kártékony elem az Igaz Szónál Izsák József, aki megtévesztően azt állítja Szemler Ferencről, hogy a két háború között kommunista költő volt, ezzel szemben Szemlér a Helikon nacionalista- soviniszta csoportosuláshoz tartozott. Nosza ugrik is a szekuritáté, s azon nyomban lefordították románra Izsák József cikkét. Abban viszont Szemlér Ferenc neve csak egy olyan felsorolásban szerepel, olyan költők nevei közt, akik a Korunkban verseket közölték. Egy másik átiratban meg is kérik Balogh Ferenc tartótisztjét, pontosítsa, hogy hol, és mit olvasott az informátora. Székely Jánost és Izsák Józsefet pedig még jobban kell figyelni - áll a jelentés konklúzió közt. Miért részleteztem Balogh Ferenc jelentését? Bizonyíték híján eddig is kételkedtem abban, hogy Szilágyi Domokossal lenne azonos. Balogh Ferenc apámról írt jelentése nem erősíti meg a szóbeszédet, de nem is cáfolja azt. A színvonala viszont valószerűtlenné teszi.