Izsák Balázs blogja

Amerika, Oroszország, Kína. E három ország nevét többször hallottam híradókban az utóbbi két évben, mint egész életemben. 72 éves leszek júniusban, ha Isten éltet. De amíg élek, az a gondolat kísér engem is, - Toynbee Bertand Russelre hivatkozva vallotta 80 évesen, - az embernek komolyan kell törődnie mindazzal, ami halála után következik. Amikor Nyugatról beszélünk, akkor Európa nyugati-keresztény részére gondolunk, Észak-Amerikára, Ausztráliára és Új-Zélandra. Kína, az Kína, Oroszország szintén egyetlen ország. Nyugat és ez utóbbi kettő három civilizációt jelöl, ha Toynbee szóhasználatát követjük, három kultúrát, ha Spenglerét. Toynbee korábbi bejegyzésemben vázlatosan ismertetett kötetének utószava antimarxista történészként marasztalja el a történészt. 1978-ban, 26 évesen bújtatott reklámként értékeltem az ilyen kritikákat. A hetvenes években Romániához képest üdítően hatott, hogy Magyarországon "antimarxista" szerzők könyveit is meg lehetett vásárolni a könyvesboltok

Arnold Toynbee nevével 1978 nyarán találkoztam először. Budapesten a parlamenti könyvtár olvasótermének szabadpolcáról vehettem le 1971-ben megjelent tanulmánykötetét, és néhány délelőtt alkalmam volt böngészni. Nagy a kísértés, hogy többet írják arról a nyárról, de látom, hogy ezzel igen messzire kalandoznék, és nem akarom próbára tenni olvasóim türelmét. Annyit elárulok, Johannát kísértem el, és amíg ő kutató munkát végzett, én puszta szórakozásból olvastam. Apám azon a tavaszon ott dolgozott Illyés monográfiájának korrektúráján, Toynbee-t ő ajánlotta nekem, még a polcot is körülírta, honnan vehetem le. Abban az időben kétévenként mehettünk Magyarországra - általában külföldre, - és emlékeimben ezért vált kitörölhetetlenné 1978, 80, 83, 85 nyara. Azt követően már nem kaptunk útlevelet, a rendszerváltásig nem léptük át az országhatárt. Kész, elég! Vissza Toynbee-hoz! A könyvet igen izgalmasnak tartottam, úgyhogy itthon is kerestem, hol innen, hol onnan kértem el kölcsön, legutób