Izsák Balázs blogja

A Székely Nemzeti Tanács nevében köszöntöm a XII. makfalvi Székely Majális minden résztvevőjét. Négy évvel ezelőtt álltam ezen a dobogón önök előtt. Akkor indítottuk el az aláírásgyűjtést a nemzeti régiókért. Az én fejemben másképpen nézett ki akkor a jövő. Nem minden úgy történt, ahogy én elképzeltem, mindezek ellenére, győztünk. A polgári kezdeményezés egész folyamatát végigkísérte a különbség a várakozásaink és a tervek megvalósulása között. Szoktuk emlegetni, hogy a polgári kezdeményezésünk részletes indoklását is itt fogadtuk el Makfalván, 2012. augusztus 4-én. Arra már kevesebben emlékeznek - és ez érvényes az itt jelenlévőkre is -, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnökeként az első lakossági fórumon, 2012-ben itt tartottam előadást Makfalván, a református gyülekezet tanácstermében ennek a kezdeményezésnek a tervéről. Ha a jövő másként is alakult, mint ahogy elvártuk, - volt ugye egy hatéves pereskedes, mielőtt elindíthattuk volna az aláírásgyűjtést, és a koronavírus-járvány miatt ...

A Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor az első kérdések között szerepelt: mettől meddig tart Székelyföld? A válasz viszonylag egyszerű: Székelyföld mindazokat a településeket magába foglalja, ameddig a székely jog kiterjedt. 1876-ig, amíg az új közigazgatási törvényt elfogadták Magyarországon, a székely székek voltak Székelyföld közigazgatási egységei. A magyar alkotmány- és jogtörténetben azért kell külön fejezetet szentelni a székelyeknek, mert a székely székek a vármegyéktől eltérő módon működtek, de más volt az öröklési jog, más volt a közigazgatási rend és az adózás. Székelyföld Erdély történelmi régiója, és a történelmi szempontok nem nélkülözhetőek sem a határ kijelölésénél, sem a belső közigazgatási rendjének vizsgálatakor vagy tervezésénél. Érdekes, hogy a román közvélemény, amely hajlik arra a vélekedésre, hogy Székelyföld nem is létezik, szembefordul még az igencsak fiatal román közigazgatás hagyományaival is. Trianon után, a két háború között a királyi Románia átvette a ...

Nincs még egy nép a világon, amely annyira ismerné a románságot, mint a magyar. Ez egyrészt az évszázados erdélyi együttélésből, de a történelem kényszerű szorításából is fakad. A szomszédos kultúrák pozitív kölcsönhatása mellett az erdélyi magyar nemzeti közösség tanuló ifjúsága száz éve az iskolában kötelezően tanulja a román nyelvet, íróink, költőink pedig folyamatosan fordítják magyarra a román irodalmat. Melyik nyelv az, amelyre a legtöbb román regényt, elbeszélést, esszét, verset az idők folyamán lefordítottak? A magyar. Romániában a hivatalosságok által kellően nem becsült nyelv, amely egyben egymilliónál több román állampolgár anyanyelve is. Erre az eszmefuttatásra az ad alkalmat, hogy Romániát nem fogadták be a schengeni övezetbe. Az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa december nyolcadikán meghozott döntésének van egy hosszú előzménye, amelyet jól dokumentáltan foglal össze Szőcs Levente a Maszol.ro portálon. Ez a történet tizenegy év vonakodás, hárítás, halasztás és elu...

IZSÁK JÓZSEF ILLYÉS GYULA Bevezető A MODERN KÖLTÉSZET ÉGTÁJAIRÓL      A magyar irodalom uralkodó műfaja kezdettől a líra volt. A jelenség okai többfelé mu­tatnak. Esztétikai közhely, hogy versbe az való, amit prózában nem lehet kifejezni. Viszont a fordítottja is igaz, az tudniillik, hogy költői témává válhat minden, a modern költészet ta­núságtétele szerint még a banalitás is. A történelmi-társadalmi körülmények időről időre se­gítettek a magyar költőnek abban, hogy hivatását ne tekintse pusztán a múzsákkal való tár­salgásnak. Elég, ha Balassi Bálintra, Zrínyi Miklósra és Petőfi Sándorra hivatkozunk, bár a sort folytathatnánk tovább. A nemzetlét vállalása gyakran többet kért a költői ihletnél. Év­századokon át, amit az arra hivatottak az ország, a magyar államiság helyzete folytán elmu­lasztottak kimondani vagy megcselekedni - a költők és a költészet hivatásává lett. Illyés Gyula a jelenséget nemcsak a magyar irodalomra találja jellemzőnek. Ezt mutatja a többi Duna men...