A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA: EGY KÖZÖSSÉGI AKARAT PRÓBATÉTELEI - VII. rész: "Nem közérdek az okirathamisítás felderitése." - 2019

Szerző:

A 2019-es évi rendezvény hasonlóan zajlott, mint 2018-ban. A felvonulás zavartalan, nincs korlátozás, nincs büntetés.

Fontos esemény, hogy 2019. február 20-i keltezésű az a határozat, amelyet a Kolozsvári Katonai Ügyészség bocsátott ki a 238/P/2016 számú ügyiratban. Emlékeztetek arra, hogy 2016-ban nagyszámú büntetést állított ki a Maros Megyei Csendőrség, és ezek ellen a bírósághoz fordultunk, ahol sikerült megsemmisíteni ezeket a büntetőjegyzőkönyveket. A Kolozsvári Katonai Ügyészséghez azért fordultunk, mert meglátásunk szerint a csendőrség visszaélt a hatalmával, és nyolc esetben a csalás és okirathamisítás bűntettét is elkövették. Ezt az ügyet zárták le 2019. február 20-án.
Figyelemreméltó, hogy a bűncselekmény elkövetése a gyanúsított csendőrök vallomásából egyértelműen kiderül, maga a katonai ügyészség is elismeri a csalás ("fals intelectual") bűntettének elkövetését, ugyanakkor azt állítja, hogy a további nyomozás nem közérdek (“nu exista un interes public in urmarirea infractiunilor”), és a vizsgált dokumentumokból a hatalmi visszaélés bűncselekménye nem azonosítható (“din probele administrate in cauza nu rezulta intrunirea elementelor constitutive ale acestei infractiuni”).
A gyanúsítottakat felmenti, ugyanakkor 600 lej perköltséget állapít meg, amelyet a gyanúsítottaknak kell kifizetniük a sértett fél, Izsák Balázs javára. A húszoldalas ügyészségi okiratból az is kiderül, hogy a gyanúsítottak a bűncselekményeket parancsra követték el, ám a katonai ügyészség nem tartja érdemesnek a bűncselekményre való felbujtást felismerni és vizsgálni.
A fenti húszoldalas iratot (ezt fontos hangsúlyozni), nem egy afrikai állam, hanem a román katonai ügyészség állította ki!
Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea nem nyugodott bele abba, hogy 2018 végén pert veszített, hanem fellebbezett és másodszor is pert veszített.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA: EGY KÖZÖSSÉGI AKARAT PRÓBATÉTELEI

Szerző:
Kép
I. rész: A kezdet A közösségek életében vannak pillanatok, amikor a történelem nem könyvek lapjain, hanem az utcákon íródik. A Székely Szabadság Napjának megszületése és első évei ilyen pillanatok sorozatát jelentik: egyszerre tanúskodnak egy közösség önkifejezési erejéről és azokról a korlátokról, amelyekkel e törekvések szembesülnek. A Székely Nemzeti Tanács 2013. június 22-én, Marosvásárhelyen tartott ülésén március 10-ét — a székely vértanúk kivégzésének napját — a Székely Szabadság Napjává nyilvánította. A döntés azonban nem pusztán egy szimbolikus aktus volt. Egy már megszületett valóságot rögzített: azt a közösségi energiát, amely ugyanazon év márciusában már megmutatta erejét. A 2013-as megemlékezés áttörést jelentett. Addig is voltak koszorúzások a Székely Vértanúk emlékművenél, de soha nem gyűlt össze akkora tömeg, hogy a város működését is alakítsa. Akkor azonban több ezer ember töltötte meg a 2,5 kilométeres útvonalat a városközpontig. A forgalmat le kellett zárni. A közöss...
Tovább »

„A bonyhai levél”

Szerző:
Kép
     Bónis Johanna 1972-ben 1982 tavaszán arra kért Johanna, hogy menjünk el egy vasárnap Bonyhára, és keressük meg Allia (Alia) Sámuel sírját. Úgy tervezte, hogy istentisztelet után érkezünk, megkeressük a református tiszteletest, és ő majd eligazít. Arra nem számítottunk, hogy egy püspöki vizitáció kellős közepébe csöppenünk. A bonyhai tiszteletes - akit nem ismertünk - olyan örömmel fogadott, mintha régi, kedves ismerősei lennénk. Leültetett a megterített, hosszú asztalhoz minket is, és terítéket hozatott nekünk. Nem akarom én részletezni, hogy mennyire zavarban voltunk mindketten - egy tízperces beszélgetésre számítottunk az irodában -, de végülis zavartságunkat oldotta nem csak a házigazda - Benczédi Albert tiszteletes úr, aki idén hunyt el 94 éves korában -, hanem a többi egyházi ember is. Johannáról kezdetben többen úgy gondolták, hogy egyháztörténész, de végül minden tisztázódott, és az is kiderült, hogy Allia Sámuelről senki nem hallott Bonyhán.    ...
Tovább »

Európai autonómiák és Székelyföld önrendelkezése

Szerző:
Az autonómiák elvi alapja: az önrendelkezés joga A nemzetközi jog irodalmának talán legtöbbet tárgyalt és vitatott kérdése az önrendelkezés és annak viszonya a kisebbségi jogokhoz. Az elv, amelyet az ENSZ alapokmánya is megfogalmaz, alapvető emberi jogként jelenik meg a Polgári és Politikai Jogok, illetve a Gazdasági és Kulturális Jogok Egyezségokmányában:   „ 1 . Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket . 2. Céljai elérése érdekében minden nép – a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek tiszteletben tartásával – szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől. 3. Az Egyezségokmányban részes államok, ideértve azokat is, amelyek önkormányz...
Tovább »