Ki figyel meg minket?




Legutóbbi blogbejegyzésemben Allen Kassof haláláról írtam. Elkerülhetetlenül a Neptun-ügyről, az IREX-ről, a PER-ről. Úgy gondoltam, hogy ha nem is mindenki, de jónéhány ember lesz, aki elolvassa még a bejegyzésemen kívül az Átlátszó Erdély kilencrészes tényfeltáró riportsorozatát, és észreveszi azt, ami engem a bejegyzés megírására sarkallt. Mert dehogy akartam én újra elemezni a Neptun-ügyet, dehogy akartam újraértékelni a harminc évvel ezelőtt történteket, egyszerűen arra szerettem volna felhívni a figyelmet, ami a legnagyobb hatással volt rám is, az IREX nevű államilag támogatott civil szervezet működésére. A felismerésre, hogy az amerikai mélyállam és a román mennyire összefonódott és mennyire kihat ez a mi sorsunkra is. Nem tudni ebben a pillanatban, hogy ez az összefonódás mikor kezdődött. 1968-ban? Adott-e segítséget az amerikai titkosszolgálat a Szekuritáténak a mi megnyomorításunkhoz? Amikor ma megfigyel és lehallgat a SRI, kap-e ehhez amerikai műszaki eszközöket a CIA-től? Az én megfigyelésemet 1974-ban rendelte el Dumitru Borsan, a Szekuritáté országos parancsnoka. Akkor az IREX már öt éve működött Bukarestben!

Emlékezem és emlékeztetek Novák Csaba Zoltánnak, az RMDSZ szenátorának ez év februárjának végén tett kijelentésére: „Amennyiben Oroszország eszközként használja az Ukrajnában élő oroszajkú, orosz etnikumú embereket, csoportokat, és terjeszkedő politikájában ötödik hadoszlopként használta a krími oroszokat, nagyon félő az, hogy Románia ebből a perspektívából indul ki, akkor az erdélyi magyarok jelentős részére is kiterjeszthető ez a nemzetbiztonsági kockázat, egyrészt mert egy másik állam polgárai is részben, - most a kettős állampolgárságra gondolok, - illetve, hogy etnikailag, nyelvileg, kulturálisan egy másik nemzethez tartoznak, ezt kezeljük nem tabuként, hanem kellő mértékű önkritikaként, azt látjuk a szociális médiában, interneten, egyes hozzászólásokban, nem kis számban, hogy vannak nagyon erős pro-orosz megnyilvánulások magyar honfitársaink részéről, és igen, amennyiben ezekre figyel a román titkosszolgálat, akkor azt mondhatja, az erdélyi magyar lakosság egyrésze pro-orosz, és ez ürügyet szolgáltat arra, hogy nemzetbiztonsági kockázatként tekintsen ezekre az emberekre, vagy ezekre a csoportokra vagy tömörülésekre, vagy pedig eltúlozva a problémát, egy teljes közzösséget bélyegezzenek meg…."

A CIA és a SRI összefonódását látva kérdezem: ki figyel meg akkor minket? Milyen eszközökkel? Hány bugyra van még ennek a pokolnak?


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyerjen Székelyföld újból – ezúttal valódi és egész területére kiterjedő – autonómiát!

Az erdélyi magyar autonómiatörekvések kiindulópontja: a Kolozsvári Nyilatkozat

Bevenni együtt a lehetetlent